shadow_left
no
Shadow_R
   
Aktuális hírek
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Editor   
2014. június 09. hétfő, 14:33

 

Pünkösd

Közös ima a békéért

 

A találkozó a vatikáni kertek nyugodt békéjében történt. A korai pünkösd vasárnapi szentmisében a pápa szavaival élve, "a meglepetésekre képtelen egyház ...haldokló egyház"

Napszálltakor a zsidó, a keresztény és a muzulmán Istenhez fordult, mindenki saját hagyományai szerint. A Szentföld népe hálát adott Istennek a teremtésért, bocsánatát kérte és békéért esedezett.

Eltérő hagyományok szerinti rabbik, muzulmán és drúz imámok és muftik, kardinálisok, püspökök voltak jelen.

Lelkiismeretünk és népünk előtti legfőbb felelősséggel hívjuk Istent, mondta Ferenc pápa. Saját erőnkből nem tudunk békét teremteni és azért vagyunk itt "mert tudjuk és hisszük, hogy Isten segítségére van szükségünk".

"Hallottuk az idézést és felelnünk kell rá. Ez azt jelenti, hogy egyetlen szóval törjük le a gyűlölet és az erőszak spirálját: "testvérem". De ahhoz, hogy ezt a szót kiejthessük, az égre kell emelni szemünket és egyetlen Atya gyermekeiként ismerni el egymást".

Shimon Peres izraeli elnök mondta: "tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy békét adjunk gyermekeinknek. Ez kötelességünk, a szülők szent kötelessége".

Mahoumoud Abbas palesztin elnök Istenhez fordult "átfogó és igazságos békét" kérve. Idézte II. János Pál pápa szavait "ha megszületik a béke Jeruzsálemben, békéről tanúskodik az egész világ".

Imádkoztak a Közép-Kelet békéjéért, de ez sem volt elég. A találkozó alatt Ferenc pápával volt Bartholomew I. konstantinápolyi pátriárka, aki őt szentföldi zarándokútja alatt kísérte.

És itt, a vatikáni kertek csendes zugában a négy ember, a zsidó, két keresztény és a muzulmán, az Izrael és Palesztina közötti béke szimbólumaként közösen kis olajfát ültettek el.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Editor   
2014. május 11. vasárnap, 16:25

Közlemény

 

Az idei esztendőben, június 16-án lesz 25. éve annak, hogy Boldog Kalkuttai Teréz Anya elhozta nővéreit hazánkba. Érd-Parkvárosban telepedtek le először. A jelenlegi három ház közül ez volt az első, ahol a mai napig folyamatosan szolgálnak a nővérek. Ebből az alkalomból ünnepi szentmisében adunk hálát Urunknak, Jézus Krisztusnak és kérjük további kegyelmeit. A szentmisét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és dr. Takács Nándor Jusztin OCD ny. püspök úr mutatja be.

Az ünnepség színhelye: Érd-Parkváros, Nyírfa utca 8.
Időpontja: 2014. június 19 délután 5 óra.

Erre az alkalomra az érdi nővérek szeretettel hívnak és várnak minden régi és új munkatársat, barátot és segítőt, akik szívesen osztoznak a nővérek örömében!

Módosítás dátuma: 2014. május 12. hétfő, 05:01
 
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Editor   
2014. április 29. kedd, 18:27

 

Szentté avatás

 

Péter négy utódjának vasárnapja volt, az Irgalmasság vasárnapja. Emeritus XVI. Benedek is jelen volt az április 27-i szentté avatási szentmisén, amikor Ferenc pápa elmondta a szentté avatási szertartás latin nyelvű szavait. Szent XXIII. János és Szent II. János Pál; az első, aki ötven évvel ezelőtt, a második, aki kilenc évvel ezelőtt halt meg. A légkör imádságos volt és Ferenc pápa homíliájában megvilágította a húsvét nyolcadát lezáró vasárnap bensőségét, a feltámadt Krisztus dicsőséges sebeit. A sebek botrány, a hit akadálya, de a hit próbája. Ezért van az, hogy a feltámadt Jézus sebei Isten irántunk való szeretetének jeleként maradnak meg. Nem azért, hogy higyjünk, Isten létezésében, hanem azért, hogy higgyjük, Isten a szeretet, az irgalom és a hűség. Szent Péter, idézve Izajást, azt írja a keresztényeknek:"sebei által meggyógyulunk". Ez a két szent nem félt Jézus sebeitől, keresztjétől, mert minden emberben a szenvedő Jézust látta. A bátorság emberei voltak, akik megélték a huszadik század tragédiáit, de azok nem győzték le őket. XXIII. János különlegesen nyitott volt a Szentlélekre, míg II. János Pál a család szolgálatát szorgalmazta. Járjon közbe e két szent és pásztor a Szentlélek segítségével az egyházért és a családért. Tanítsanak minket arra, hogy ne botránkozzunk meg Krisztus sebein és segítsenek, hogy egyre mélyebben megismerjük az isteni irgalom misztériumát, ami mindenkor reményt, megbocsátást és szeretetet hoz magával.

 
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Editor   
2014. április 25. péntek, 07:43

 

"Térjetek vissza Galileába" és fedezzétek fel újra Isten kegyelmét

 

Jézus Krisztus feltámadásának evangéliuma úgy kezdődik, hogy az asszonyok a vasárnap hajnalban a sírhoz sietnek. Meg akarják kenni az Úr testét, de a sír üres. Angyal mondja nekik: "Ne féljetek!" (Mł 28:5) és elküldi őket a tanítványokhoz, hogy mondják el nekik: "Feltámadt az Úr a halálból és előtettek megy Galileába" (v. 7). Az asszonyok útközben magával Jézussal találkoznak, aki így szól: "Ne féljetek, menjetek és mondjátok el testvéreiteknek, hogy menjenek Galileába ott viszontlátnak engem" (v. 10). Mindannyiunk számára van "Galilea", ahol utunkon Jézus vár. "Menjetek Galileába" valami gyönyörűt jelent, keresztelésünk újra felfedezését mint élő szökőkutat, új erő merítését hitünk forrásaiból és keresztény tapasztalataiból. A Galileába való visszatérés mindenek fölött ahhoz a lángoló fényhez való visszatérést jelenti, amellyel Isten kegyelme megérintett vándorutam kezdetén. Abból a lángból tudok tüzet gyújtani a mai és minden napra és vihetek meleget és fényt testvéreimhez. Mindannyian kérdezhetjük, hol van a mi Galileánk? Mi a mi Galileánk? Uram, segíts nekem: mondd el, mi az én Galileám. mert Te tudod, hogy vissza akarok térni, hogy találkozzam veled és engedjem, hogy irgalmad átöleljen. Ez visszatérés első szerelmünkhöz, hogy megkapjuk a tüzet, melyet Jézus lobbantott fel a világban és ezt a tüzet vigyük el minden emberhez, a világ végső határáig, a nemzetek Galileájába" (Mł 4:15; 8:23)! A feltámadt Úr látóhatára, az egyház látóhatára; a találkozás utáni végtelen sóvárgás... Induljunk...!!

 
PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Editor   
2014. április 09. szerda, 09:23

Ferenc pápa mondja

 

Feltámadásunk

 

Lázár feltámadása a Jézus által művelt csodálatos "jelek" csúcspontja. Lázár már három napja halott, amikor Jézus megérkezik Mártához és Máriához. Jézus azokat a szavakat mondja ki melyek mindörökre lenyűgözik a keresztény közösség emlékezetét. Jézus ezt mondja: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki bennem hisz, még ha meghalt is élni fog és mindenki, aki hisz énbennem nem hal meg mindörökké" (Jn 11:25). Aki hisz Jézusban és megtartja parancsait, a halál után átmegy az új életbe, amely teljes és halhatatlan. Ahogy Jézus feltámadt, de nem tért vissza a földi életbe, így mi is feltámadunk testünkben, amely átalakul dicsőséges testté. Barátja Lázár lezárt sírjánál Jézus felkiáltott "nagy szóval", "Lázár, jöjj ki!" A halott kijött, kezein és lábain a halotti kötések, feje kendőbe takarva' (vv. 43-44). Ez az ellentmondást nem tűrő kiáltás minden embernek szól, mert mindannyian meg vagyunk jelölve a halál jelével; ez annak a hangja, Aki az élet mestere (Jn. 10:10). Arra hív, csaknem parancsol, hogy jöjjünk elő sírjainkból, melyekbe a bűn miatt zuhantunk. Kitartóan hív, hogy jöjjünk elő börtönünk sötétjéből "Jöjj elő" mondja. Csodálatos meghívás az igazi szabadságra, hogy megszabaduljunk büszkeségünktől, amely önmagunk rabszolgájává, megannyi bálvány rabszolgájává, dolgok rabszolgájává tesz. Itt kezdődik a mi feltámadásunk: amikor elhatározzuk, hogy engedelmeskedünk Jézus parancsának, hogy jöjjünk a világosságra, az életre; amikor álarcunk lehullik és felfedezzük Isten hasonlóságára és képére formált valódi arcunk bátorságát. A nekünk felajánlott isteni kegyelemnek nincs határa! Az Úr mindig kész arra, hogy elvegye bűneink sírkövét, melyek elválasztanak Tőle, az élet világosságától.

 


 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 2